Váltó-sáv Alapítvány

Deviancia, bűnelkövetés, a fogvatartotti célcsoport sajátosságai, börtönártalmak, a szabadulás nehézségei

 

Az első reintegrációs műhelymunka alkalmával (2018. 07. 27.) a deviancia, bűnelkövetés alapfogalmait jártuk körbe, valamint a fogvatartotti célcsoport sajátosságai, a börtönártalmak, valamint a szabadulás nehézségei kerültek megvitatásra.

Összességében és általánosságban elmondható a fogvatartotti célcsoportra, hogy külső és belső erőforrásaik szűkösek vagy összeomlottak, családi kapcsolataik instabilak, de egyéb kiscsoportok vonatkozásában is hasonló állítható; továbbá számos, a helyi közösség szintjén felmerülő problémával találkoznak a szabadultak a büntetés-végrehajtási intézetben eltöltött idő után. Iskolázottság, munkatapasztalat és munkaszocializáció, egészségügyi ellátásban való részvétel, jövedelem szint tekintetében az alacsony státusz a jellemző. Már börtönbe kerülés előtt sok a depriváció, amit a totálisan zárt intézményben eltöltött idő csak fokoz. A bűnelkövetés gyakran együtt jár szenvedélybetegséggel, hajléktalansággal is.

Szabadulás után nagyfokú a visszaesés, ennek egyik jelentős oka az ún. „tiszta” erkölcsi bizonyítvány hiánya (priusz). A marginalizált pozíció megmarad vagy fokozódik. Rendkívül nehéz szabadulás után munkát találni, sokszor a lakhatás is nehézséget jelent. Ugyanakkor az is leszögezhető, hogy a fogvatartottak és szabadultak rendkívül irreális elképzelésekkel rendelkeznek a szabad életről, munkáról, lakhatásról, emberi kapcsolatokról.

Fontos szakmai kérdés, hogyan és miképpen készülnek fel a célcsoport tagjai a börtönévek utáni civil élet kihívásaira, milyen reális lehetőségeik vannak/lesznek.

 

 

 

Deviancia, bűnelkövetés, a fogvatartotti célcsoport sajátosságai, börtönártalmak, a szabadulás nehézségei

 

Az első műhelymunka második része a börtönártalmak témakörében kalandozott. Leszögezhető, hogy a totálisan zárt intézmény hatással van a személyiségre, amelyek nagy része vagy általánosságban nem irreverzibilisek. A börtönártalmakat számos csoportosításban ismertetett a szakirodalom, néhány ezek közül: klasszikus börtönártalmak (pl. prizonizáció, depriváció, stigmatizáció, stb.), hozott ártalmak (pl. alacsony SES, azaz szocioökonómiai státusz, institualizáció, stb.), illetve immanens börtönártalmak (pl. animalizáció, izoláció, negativizmus, stb.).

Áttekintettük a börtön működésének 4 alapelvét: az erőszak elve, a kizsákmányolás elve, a szolidaritás elve, valamint a status quo elve.

Fontos szakmai kérdés, hogy jelen projekt az ún. re- alapfogalmak közül melyiknek a részese, melyik fókusz irányába mozdul. A rehabilitáció, reszocializáció, resztoratív szemlélet, valamint a reintegráció fogalmainak elemzése után egyértelműen leszögezhető, hogy a projekt a reintegráció, ezen belül is a visszaesés megelőzést célozza.